Ugrás a tartalomhoz

Bán Noémi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bán Noémi
SzületettSchönberger Noémi
1922. szeptember 29.
Szeged
Elhunyt2019. június 7. (96 évesen)[1]
Bellingham
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaegyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Bán Noémi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Noémi Bán, született Schönberger (Szeged, 1922. szeptember 29.Bellingham, 2019. június 7.) holokauszt-túlélő, Golden Apple-díjas előadó, szónok és tanár.

Élete

[szerkesztés]
A Schönberger család

Schönberger Samu középiskolai hitoktató, majd iskolaigazgató és Schönberger Julianna leányaként született. Szülei 1921. december 27-én Szegeden kötöttek házasságot, egymással távolabbi rokonságban álltak.[2] Kétéves korában szüleivel Szentgotthárdra, majd néhány évvel később Kiskunhalasra költözött, ahol óvodába járt és elvégezte az első osztályt. A család három gyermeke közül ő volt a legidősebb, őt kilenc évvel fiatalabb nővére, Erzsébet és öccse, az 1943 decemberében született Gábor követte.

1941-ben apját kinevezték egy debreceni iskola igazgatójává, így családja odaköltözött. Szeretett volna az érettségi megszerzését követően továbbtanulni, de a zsidók helyzetének romlása miatt Budapesten lakó nagynénjéhez küldték, hogy a fővárosban varrni tanuljon. Mindössze huszonegy éves volt, amikor családjával gettóba került.

A német megszállás idején apját kényszermunkatáborba, míg őt, Erzsébetet, Gábort, édesanyját, anyai nagymamáját, Ninát és további tizenegy rokonát előbb egy Debrecenhez közeli téglagyárba, majd 1944. július 1-jén az auschwitzi koncentrációs táborba küldték. Valamennyi Auschwitzba küldött családtagját meggyilkolták, de őt Josef Mengele áthelyezte a buchenwaldi koncentrációs tábor egyik altáborába, Allendorfba, hogy egy lőszergyárban dolgoztassák.

1945. április 15-én a buchenwaldi táborból társaival halálmenetben a Bergen-Belsen koncentrációs táborába vonultatták. Útközben tizenegy társával elmenekült, majd az amerikai hadsereg fedezte fel őket, akik éppen felszabadították a bergen-belseni tábort.

1945 szeptemberében visszatért Debrecenbe, ahol újra találkozott apjával, Samuval (aki később elhunyt fia tiszteletére Gáborra változtatta a családnevét). Ugyanezen év októberében Szegeden feleségül ment egy budapesti tanárhoz, Bán Ernőhöz (később Earnest Ban), akivel 1948-ban Budapestre költöztek.

Az 1947 és 1948 között zajló kommunista hatalomátvétel után 7. és 8. osztályosokat tanított. A szovjet elnyomás miatt férjével és két fiúkkal, Istvánnal (Steven) és Györggyel (George) megpróbáltak Ausztriába menekülni, de a határt átlépő vonaton megállították őket. 1956. december 29-én, kevesebb mint egy hónappal később, a tilalmak ellenére megpróbáltak ismét átkelni, ezúttal óriási fonalgombolyagokba rejtőzve. A kísérlet sikeres volt és 1957. január 1-jén Bécsben, február elején pedig már az Egyesült Államokban voltak.

1957-ben Noémi családjával a Missouri állambeli St. Louisba költözött. Ő és férje megtanultak angolul és az oktatásban szereztek diplomát. Idősebbik fia, Steven a washingtoni Bellinghambe költözött, ahova 1982-ben követték őt férjével. 1994-ben Earnest Alzheimer-kórban elhunyt.

Earnest halála után Bán előadásokat tartott a holokausztról, az USA-ban és a világ több országában (Magyarországon és Tajpejben is). 1998-ban megkapta a Golden Apple-díjat. 2003-ban jelent meg a Sharing Is Healing: A Holocaust Survivor Story című könyve, melyben a holokauszt idején átélt és nyilvános előadóként szerzett tapasztalatairól írt. 2007-ben My name is Noémi címmel dokumentumfilm készült életéről. 2019 júniusában hunyt el 96 éves korában.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Noémi Ban című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]